2023

A Kirengeshoma régi vágyam volt, de valahogy a kereskedelemben nem lehetett megtalálni. De nagy szerencsémre egyik kedves netes ismerősöm kertjében volt és küldött nekem postán egy tövet belőle. Ennek már sok éve, úgyhogy már a régóta mi kertünket is díszíti.     Ez a szépséges ősszel nyíló évelő, Kelet-Kína és Dél-Japán erdeinek aljnövényzeteként él vadon a természetben, így nekünk is a kert árnyékos helyére kell telepítenünk. Nálunk kevés délelőtti és délutáni nap éri. A talajra érzékeny, savanyú vagy semleges talajt kíván, én minden évben tőzeggel dúsítom a talaját, úgy látom ennyi elég neki, mert sok éve jól érzi magát nálunk. …

Hazánkban főleg a Mirabilis jalapa az elterjedt egynyári növény, de létezik ugyanabba a családba tartozó különlegesebb kerti növény is, a Mirabilis longiflora. Eredeti élőhelye Dél-Arizonától keletre Texas nyugati részéig és délre Mexikóig.     Még a Jalapa a 16. században már Európába került, a longiflora sokkal később bukkant fel. Bernard McMahon amerikai kertész 1812 ben  megajándékozta többféle maggal Thomas Jeffersont és ezek között a magok között volt a Mirabilis longiflora is. Jefferson Monticello kertjében mind a mai napig megtalálható ez a különleges szépségű növény. Akkor is ritka volt és mai napig nem egy hétköznapi növény. A napos helyeket kedveli, így …

Végre meleg van napközben, az összes növény kikerült végre a teleltetőből, a júniusi kert teljesen kizöldült, kiszínesedett a sok nyíló virágtól. Idáig igazán nem lehet okunk panaszra, az időjárás kegyes volt hozzánk, rendszeresen jött eső, így a kertet keveset kellett locsolni még és gyönyörű formáját mutatja. Az első rózsa virágzáson már túl vagyunk , csodásak voltak idén, most a kert többi növénye kezd nyílni. Nagy kedvencem a Chitalpa Tashkentensis azaz Taskenti Trombitafa. Ezt a fát sok évvel ezelőtt egy kedves ismerősöm kertjében pillantottam meg és egyből beleszerettem. Mivel árnyékos volt sok évig a kert, nem volt helye nálunk, de most …

A házunk nem az utcára nyílik szerencsére, hanem a kert végében van. Balról a kaputól ha jövünk a ház felé, végig magas cserjék sorakoznak. Ezeknek a cserjéknek a túloldalán, a kertben terül el egy íves virágágyás.     Ezen a részen sok éven keresztül élt egy hatalmas diófa, amit sajnos 2 éve ki kellett vágatnunk, mert teljesen kipusztult. Rögtön kellett vennünk egy korosabb fát a helyére, abban  a reményben, hogy hamar árnyékot ad majd. Szeretem a juharokat, így nem is volt kérdés, hogy mit ültessünk.  Az Acer platanoides Norvegian Sunsetre esett a választás, ez a fa ami nem fog az …