A házunk nem az utcára nyílik szerencsére, hanem a kert végében van. Balról a kaputól ha jövünk a ház felé, végig magas cserjék sorakoznak. Ezeknek a cserjéknek a túloldalán, a kertben terül el egy íves virágágyás. Ezen a részen sok éven keresztül élt egy hatalmas diófa, amit sajnos 2 éve ki kellett vágatnunk, mert teljesen kipusztult. Rögtön kellett vennünk egy korosabb fát a helyére, abban a reményben, hogy hamar árnyékot ad majd. Szeretem a juharokat, így nem is volt kérdés, hogy mit ültessünk. Az Acer platanoides Norvegian Sunsetre esett a választás, ez a fa ami nem fog az …
