A Chimonanthus praceox, vagy ahogy nevezik, Illatos tündércserje, vagy Japán szegfűbors.  (Bár semmi kapcsolata nincs ennek a cserjének a szegfűborshoz.) Nagy múltja van, Kínában több int 1000 éve termesztik. Az  1700-as évek közepén hozták be Kínából  Nagy – Britanniába. Lord Coventry nevű úr volt az, aki elterjesztette Nyugat- Európa területén. A nemzetség neve, Chimonanthus görög eredetű szó, jelentése “téli virág”, a faj neve pedig praceox, jelentése “korai”. Kínában Wintersweetnek is hívják, gyógyhatása miatt is termesztik. Virágaikból gyógyteát főznek, a kínai gyógyászatban is használják köhögésre és kanyaróra is. Magjai viszont mérgezőek, nem ehetőek!

 

Lombhullató cserje, szereti a nedves termékeny, jó vízelvezetésű talajt. Ékessége a sok tél végén nyíló illatozó kis virágja, amitől ebben az időben csodás színfoltja kertünknek.

A hideg tél után nálunk most kezd csak nyílni.

Közeli rokona a Calycanthus floridus, de virágai annál jóval apróbbak, édes, jázmin illatúak és elég sűrűn nyílnak a kopasz ágakon. Be szoktam hozni 1-2 levágott ágat a lakásba, itt is kinyílik és behozza a tavasz illatát az otthonunkba. A levelei hosszókásak érintésre a papírhoz hasonlítanak. Sokszor nem hullanak le teljesen a fáról én le szoktam szedegetni télen amik fenn maradtak, mert jobban tetszik ha láthatom az ágakon a virágokat. Különösebb gondozást nem igényel, nálam a tűzfal elé van háttér növénynek ültetve. Ilyenkor kora tavasszal ő a színfolt, de később levelesen, nem valami feltűnő. Így más növényt is ültetek elé ami díszlik tavasztól. Virágzás után mindig vissza szoktam valamelyest vágni az ágait, szeretem ha sűrűbb az ágrendszere.  Próbálok minden évben beszerezni télen vagy tél végén virágzó növényeket, remélem hamarosan egy másik kora tavaszi szép cserjét is meg tudok mutatni.

Talán ez is tetszene

Megszakítás