Amint a neve is mutatja ezt a szép cserjét először Takenoshin Nakai japán botanikus a Koreában találta, a Jincheon hegységben 1919-ben.
Takenoshin Nakai (1882-1952)
Eredeti lelőhelyén már veszélyeztetett fajtaként tartják számon, de mivel népszerű a kertszeretők körében, sokan ültetik, így nagy valószínűsséggel nem fog eltünni. Levele nagyon hasonló az Abélia levelére, innen ered a latin neve első része az Abeliophyllum. Ha virágait megnézzük hasonlítanak a Forsythia sárga virágaira, ami nem csoda, mert közeli rokonságban van vele. Ez a szép cserje március környékén kezd nyílni, sötét bordós lilás bimbóiból, amik a csupasz ágakon jelennek meg. Virágainak nagyon kellemes jázminhoz hasonló illata van.
A legjobban, virágozva lehet csodálni, mert ha levelei megjelennek, azok már nem különösebben mutatósak. Olyan helyre ültessük, ahol jól mutat egyéb korai virágzókkal de később már nincs a középpontban. Az enyém még cserépben nevelkedett idáig, de idén keresek neki végleges helyet a kertben.
Aránylag gyorsan növő közepes méretű cserje 1-1,7 m magasra nő, érdemes pár évenként visszavágni virágzás után, hogy tömöttebb formája legyen és ösztönözzük a következő évi virágzást. Napos -félárnyékos helyet, üde talajt szeret. -30 fokig télálló. Ha jól érzi magát, akár 30 évig is megmarad és borul virágba minden tavasszal. Kártevői nem ismertek.
Beszerzés: Tündérkertje webáruház
2022.10.18
Mostanra már ki van ültetve és amit észrevettem, hogy nem igazán felfelé nő, hanem szeret elterülni. Ha nem kötjük fel egész bozótos hatást mutat, de én feltámasztottam a fő ágát, hogy inkább kis fácskaként tudjon díszelegni.
Kattints a post értékeléséhez!
[Összesen: 0 Átlag: 0]