A május egy csodálatos hónap, a meleg napok hatására teljesen kizöldül a kert. Igaz eléggé száraz volt az elmúlt pár hét, de mostanra megérkeztek az esők, legalábbis itt felénk Budapest ezen részén ahol mi lakunk. A múlt hét óta elég sok esőt kaptunk, a kert pedig burjánzik.
Az idei egyik új nyíló évelőm a Digitalis obscura Sunset ‘Dusky Maid’, közismertebb nevén fűzlevelű gyűszűvirág.
Spanyolországban, valamint Marokkóban őshonos. Ez egy ritkább változat a Digitalisok között, nem látjuk még sok kertben.
Virágai a megszokott gyűszűvirágoknál kisebbek, de maga a növény, így is szép kecses formát ölt. Meleg színei nagyon tetszenek, harang alakú virágai narancsvörös és sárga árnyalataiból állnak össze. A levelei is másabbak a Digitalis purpurea leveleitől, ennek mint ahogy a neve is említi, keskeny fűzfalevelekhez hasonlóak. Első évben csak leveleket hoz, és csak az utána következő évtől virágzik. Magassága kb. 50 cm. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük jó vízelvezetésű talajba, mert a vizes talajt nem szereti. A virágzási ideje is hosszabb mint a többi gyűszűvirágé, májustól egészen őszig nyílik. Ha elnyílnak a virágai, vágjuk vissza és oldalhajtásokat hozva újabb virágszárakat fejleszt majd. Télre nem árt takarni a töveket, nagyobb hidegben kifagyhatnak. Mint minden gyűszűvirág, ez is mérgező, így vigyázzunk az ültetésével ott ahol kisgyerekek vannak a családban. Magról vetve neveltem, magvetésnél arra figyeljünk, hogy ne fedjük le földdel az elvetett magokat, mert fényre csíráznak.
Ősszel ültettem óriás díszhagymákat is, Allium Summer Drummer fajtákat, amik extra magasak lesznek, 2 méter körüliek. Most kb 170 cm-nél tartanak. Kíváncsian várom a virágzásukat. Díszhagymákat minden évben ültetek újabbakat, nagyon kedvelem őket. Újabban magról is vetettem különlegesebb fajtákat. Azt írják, hogy vetés után 3. évben kezdenek el nyílni, de nagy örömömre van egy törpe fajtám amit 2 éve vetettem és most fedeztem fel épp az egyiken egyetlen egy bimbót. Ezért érdemes magról vetni, mindig nagy öröm megpillantani az első virágokat.
A macskamenták most is a kedvenc évelőim közé tartoznak. Május eleje óta már teljes nyílásban a Nepeta racemosa Amalia fajtám és hamarosan a többi is követni fogja. Mivel belőlük sosem elég, hiszen szépek, hosszan nyílnak és a rovarmágnesek, most is vetettem újabb fajtákat és vásároltam az Egyesült királyságból egy igen különleges sárga virágú változatot. Szépen fejlődik az is, remélem hamarosan meg tudom majd mutatni itt az oldalon is.
A préri ágyásom már több mint 1 éves, mostanra szépen összeérnek már az ide ültetett évelők és reményeim szerint a Cephalariák és az Eryngium is eléri mostmár majd a végleges magasságát, ami elég tekintélyes lesz. Ültettem ide még újabb évelőket is amiket magról vetettem, azoknak most lesz idén az első nyílásuk. Az ágyásban levő díszfüvek még most kezdenek nőni, de ha kifejlődnek, szépen lazítják majd az összképet. Az ágyás elején látni nagy szürke molyhos leveleket, az a Verbascum bombyciferum ami szintén magról nevelkedett nálam, jelenleg több mint 10 bimbó növekszik rajta, nagyon mutatós lesz ha mind egyszerre nyílik majd. Mivel ennyi bimbója van, valószínű alacsonyabb lesz mint a többi, amik egyetlen virágszárral már most sokkal magasabbak nála.
Meghírdette Gajdos miniszter úr a vágatlan májust. Nekem nem kellett erre külön figyelnem, nálunk már nagyon kevés a füves rész mióta a préri ágyást is létrehoztuk a fű egy részén és én a megmaradt részen tavaly sem nyírtam már és idén sem tervezem, viszont a tarackokat kiszedem. Nyírás nélkül sem tűnik elhanyagoltnak a kert és legalább nyíratlanul árnyékolja a fű a saját tövét , nem szárad ki annyira könnyen. Arról nem beszélve, hogy most épp virágzik, egyes részeken egészen mezőszerűnek tűnik.
Mostanra birtokba vettem teljesen a magaságyásomat és nagyon szeretem. Elkészült, csak festenem kellene, de nem volt rá még időm. Beültettem rendesen, bár lett csalódás is, mivel fehér virágú növényeket szerettem volna ide és az egyik csomagküldő fehér virágú macskamentája lila virágú lett, így ki kellett szednem. Azt gyanítom lesz még egy növény amit innen a kertbe kell majd száműznöm és ez a Veronica lesz, mert a bimbója igencsak sötétedik….
Azért vannak kedvenceim is az emeltágyásban, az egyik ezek közül a Stephanandra incisa ‘Crispa’. Régóta kertészkedem, de most találkoztam vele először és azonnal beleszerettem.
Ez egy alacsony (50 cm) de szélesebb (1,5 m) talajtakaró cserje. Kicsi zöld levelei vannak, amik között májusban-júniusban apró fehér, sárga közepű virágok nyílnak. Távolabbról fehér foltoknak tűnnek, de közelről megnézve nagyon szép kis virágok. Azt olvastam róla, hogy illatosak, de én idáig hiába szaglásztam nem fedeztem ilyesmit fel rajtuk. Lombhullató, de mielőtt lepotyognak ősszel a levelei, sárga és vöröses árnyalatú színekben pompáznak. Napos vagy félárnyékos helyet kedvel és jó vízáteresztő nedves talajt. Úgyhogy nem szabad hagyni, hogy túlságosan kiszáradjon. Reményeim szerint idővel ha megnőnek az ágai, dúsan le fognak omlani az ágyás szélén.
A végére hagytam egy csodálatosan szép, szinte tündérmesébe illő növényt, a Scilla hyacinthoides ‘Blue Arrow’ t. Tavaly ültettem és idén nyílik először. Ez egy ritka tavaszi gumós évelő. Késő tavasszal hozza majdnem 1 méteres virágszárát, amin sok apró kis csillag alakú, illatos virág nyílik alulról felfelé. Száranként akár száznál is több virág is nyílhat. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük, jól tűri a téli és tavaszi nedvességet is, a lényeg, hogy a talaja elvezesse a vizet. Teljesen télálló. Ezzel a szépséggel zárom a bejegyzést, remélem tudtam most is újdonságot mutatni.
Kattints a post értékeléséhez!
[Összesen: 1 Átlag: 5]
