Végre itt a tavasz!

 

Bárhova nézünk, mostanra minden zöldül és virágzik. Végre itt a tavasz! A hóvirág már régen elnyílott és most már sorra követik a nárciszok , gyöngyikék, tulipánok és természetesen nem maradhatnak ki a felsorolásból a Primulák, vagy más néven a kankalinok sem.

 

 

A legkorábban nyíló Primulám, (sokszor már februárban), a Primula vulgaris Heritage cream. Évekkel ezelőtt egyetlen tövet kaptam Édesanyám börzsönyi kertjéből, de mostanra az egész kert tele vele.  Ahogy egy picit melegebb lesz és kap egy kis napot, dúsan kezdi ontani virágait, szinte a levelek nem is látszanak a sok virágtól. Virágzás után rengeteg sarjat hoz, így könnyen lehet szaporítani tőosztással. Rengeteg kankalin létezik, több mint 500 fajtát foglal magába ez a nemzetség. Tavaly több fajtát is vetettem magról, de szerintem idén még nem fogom látni  a virágaikat. Első számú kedvenceim az auricula fajok. Régebben volt pár szép fajtám az Egyesült királyságból, de sok év alatt valahogy tönkrementek. Mivel nagyon nehézkes a beszerzésük idehaza, így tavaly rendeltem magokat Franciaországból és most van pár növénykém már magból, kíváncsian várom milyen színűek lesznek.

 

 

Ami most nyílik azt is külföldről tudtam beszerezni ez egy auricula keresztezés a Primula x Pubescens. Ez nem egy új faj, a 16 század közepe felé jelent meg először a kertekben. Nagyon tetszik ez az érdekes pasztell színe. Az auriculákat agyagcserepekben tartom, mert télen nem szeretik a sok vizet és gyökérrothadást kaphatnak. Így érdemes őket a tető alá pakolni, védeni a nedvességtől. De azért télen is lehet fagymentes napon egy kis vizet adni nekik, nehogy tavaszig kiszáradjanak. Egyébként a meszes talajt szeretik. A legtöbbjük illatos, így ha cserépben tartjuk, nem kell lehajolnunk hogy megcsodáljuk és könnyebben megszagolhatjuk őket. A neten látni ha rákeresünk olyan polcos kis házikókat falon amikben tartják a gyűjtők ezeket a kincseket mint régen. Valami hasonlót én is tervezek az egyik árnyékos fal részre, mert nem szeretik a nyári meleget.

 

 

A kert végében van egy futtató és mellé van ültetve a Clematis Armandii, ami felfut az ecetfára. Mivel nem nézelődtem felfelé így teljesen véletlenül vettem észre, hogy mostanra kivirágzott. Ez a Clematis annyiban különbözik a többitől, hogy örökzöld. Azt írják róla, hogy vanília illata van, de az enyém igaz hogy illatozik, de nem tudom pontosan meghatározni mire is hasonlít az illata. Azt olvastam nincsenek kártevői, ezt idáig aláírom, az enyém is egészségesnek tűnik. Igaz, hogy a futtatóra kötöztem rá, de átvette az irányítást és úgy döntött megmássza az ecetfámat. Igazán szép látvány ahogy csomókban hozza a virágait. Azon tűnődtem most, hogy honnan is került a kertünkbe, de nem találtam a jegyzeteimben feljegyzést róla, így ez örök rejtély marad.

 

 

A préri ágyásom is éledezik, remélem idén már magasabbra nőnek majd a tavaly betelepített növények. Egy helyre ültettem fürtös gyöngyikét, egész pontosan a Muscari Peppermint fajtát, ami halványkék virágú és úgy látom szereti ezt a homokos talajt amit oda kevertem, mert szépen elterjedt. Olyan helyeken is felbukkan, ahogy a képen is látszik, ahol szinte semmi hely nincs a 2 növény között. De szeretem mikor magától alakul a kert, így hagyom pontosan ott ahova befészkelte magát. Itt az a veszély nem fenyegetheti hogy kilocsolom, mert azt az egyet nem viseli el és ezt az ágyást tűzi a nap rendesen.

 

 

A legelső Daphnem az Odora variegata fajta. Sosem volt semmi gondom vele, szépen nőtt, virágzott, de az idei telet nehezen viselte. Rengeteg levele lefagyott és a bokor felén a bimbók is. A képen a virágzó részen is látszik, hogy eléggé megkopaszodtak az ágai. Egyenlőre rügyezést sem látok, így csak remélni tudom, hogy virágzás után nem megy majd tönkre. Kora tavasszal ástam a talajba egy kis rhododendron trágyát, ami remélem teszi a dolgát és életre kelti majd szegény bokromat.

 

 

Bezzeg a Daphne transatlantica ‘Eternal Fragrance’ az nem kényeskedett és bírta a telet is, egyetlen levele sem pottyant le és már erőteljesen hajt is és virágzik.  Ez egy olyan Daphne ami nemcsak idényszerűen tavasszal nyílik, hanem szinte egész évben, kisebb megszakításokkal. Ezek a cserjék, mivel szeretik a meszes talajt, mindig szórok alájuk szárított, mozsárban összetört tojáshéjat, ugyanúgy, mint a ciklámenek alá is.  Azt nem írtam, de szerintem mindenki tudja, hogy a Daphnek virágai erősen illatosak. Így ki ne szeretné őket?

 

 

A magvetéseim is szépen alakulnak. Általában ha nem nő ki egy cserépben az a mag amit vetettem, nem szoktam eldobni hanem hagyom őket a kertben és idén igazolt is, hogy megérte, mert olyan is kibújt, amit 2 éve vetettem. Amit a képen mutatok azt tavaly nyáron ültettem és cserépben telelt át. Mivel a tűzfal előtt, védett meleg helyen vannak a magvetéseim, most szépen kivirágzott. Ez egy mini évelő, Androsace septentrionalis a neve. Ez a növény Észak Amerikában vadnövényként él, rövid életű évelőként vagy egynyári növényként írnak róla. Szereti a homokos napsütötte talajt. Én tavaly kiültettem 2-3 tövet a préri ágyásba, ami homokkal kevert talaj, de télen eltünt. Viszont ami cserépben telelt át az asztalon, az most virágzik. A fene sem érti, mindenesetre örülök, hogy láthatom ezeket az aprócska virágokat. Nagyon nehéz fényképezni, ez a fotó sem lett a legtökéletesebb róla.

 

 

A magaságyásom is készül, (Az előző bejegyzésemben írtam róla) már csak a föld feltöltése várat magára, mert éppen esik az eső. És hátra van még a szélek tetején egy takaróléc és hogy lecsiszoljam és lefessem. De a csiszolás és festés lesz a legutolsó teendő. 5 méter hosszú és 80 cm széles lett ez az ágyás. Csak fehér virágú növényekkel lesz betelepítve, aminek a nagy része már meg is van.

 

 

Ezek a növények a képen csak egy része azoknak amik belekerülnek majd. Amit a legjobban várok, még nem érkezett meg hozzám, egy jezsámen. Philadelphus Pearls of Perfume a neve, egy nemrég létrehozott fajta, ami kb.csak 120 cm magas és 50-70 cm szélességet fog elérni. Pont az ágyásomba való. Oszloposabb növekedésű is a többi fajtánál, az ágai felfelé nőnek. Virágai erős illatúak és a többi jezsámennel ellentétben az ágak teljes hosszában megjelennek. Hosszabb virágzású a többi változatnál, májustól augusztusig fürtökben jelennek meg a virágok a bokron. Nagyon izgalmasan hangzik, jó lenne ha szeretné majd a helyét, mert nincsen annál kellemesebb, (mert hogy a hálószoba ablak az ágyásra nyílik) mikor nyáron nyitott ablaknál elalváskor és ébredéskor is érezhetjük a jezsámen illatát…

 

Kattints a post értékeléséhez!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Talán ez is tetszene

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás