Megérkezett a május, ami egy csodálatos hónap, mostanra szinte nyári meleg napok is vannak és hirtelen minden virágba borult. Ha ügyesen kertészkedtünk és gondoltunk előre is, a hirtelen nagy virágdöpping után, talán nem marad júniusban majd virágok nélkül a kertünk. Ma már a rengeteg eladó növény közül, tudunk olyanokat választani, amik nem csak egyszer virágoznak, hanem folyamatosan ontják színpompás virágaikat egészen őszig. De pont ennyire fontosak az olyan növények is amik színes vagy mintás levelekkel büszkélkednek, mert ha éppen nem virágzik semmi, akkor is színpompássá varázsolják a kertet egész nyáron.

 

 

Idén kezdem azt érezni, hogy kezd olyanná válni a kertünk mint amit elképzeltem. Minden szépen kezd bedúsulni, egyre jobban nőnek a kis fáim is, újra kezdenek árnyékos időszakok lenni a kertben, ami azóta nem volt, hogy a két hatalmas idős fánk tönkrement és ki kellett vágnunk. Hirtelen lett a totál árnyékos kertből napsütötte kertünk, de legalább magam tudtam kiválasztani milyen fákat ültessek, és nagyon megszerettem ezt a napos kertet is, és a növények sokkal jobban fejlődnek most.

 

 

Tavaly szerettem bele az Ökörfarkkórókba (Verbascum) akkor kezdtem el magról ültetni őket. Meglepő módon, volt olyan amit május 31-én ültettem és szeptember elején már virágba borult. Nagyon hamar virágzó növénnyé tudnak cseperedni. Gyönyörű növények, csak egyetlen bajom van velük, hogy napon a virágok hervadni kezdenek és hiába locsolom meg, csak másnap reggelre csodálhatom a virágaikat tökéletes állapotban. Több helyre ültettem a Verbascum phoenicum Violetta fajtát, ez a szép lila virágú ami legkorábban kezdett idén pompázni. Idén ami újdonság nálam , de már ki van ültetve, a bombyciferum Polar Summer , ami megjelenésében hasonlít a vad változathoz. Ez erőteljesebben nő mint a phoenicum fajták, még azok kb. 1 méter magasra nőnek, a Polar Summer eléri majdnem a 2 méter magasságot is.

 

 

Hamvas szürke leveleiből törnek a magasba a kénsárga virágok majd. Annyira várom, hogy lássam. Több helyre is ültettem szinte mindegyik virágágyásba, de még mind leveles állapotban van csak.

 

 

Szintén tavaly magról ültettem a Sanguisorba menziesi nevű évelőt, ami most kezd virágozni nálam. Macskafarok szerű virágai nagyon tetszenek, bár a netes képeken bordónak mutatják a virágját, az enyémnek kicsit másabb a színe.

 

 

Az idei év bővelkedik számomra rengeteg új növénnyel, mert a tavalyi magvetések idén nyílnak először és ősszel létrehoztam a fű helyén a préri ágyásomat, amiről már többször is írtam. Ide rengeteg évelőt, díszfüvet és hagymás növényt is ültettem. Szépen kezd beindulni, több minden már bimbós ebben az ágyásban is. Ha valaki préri ágyást szeretne csinálni és azon gondolkodik milyen növényt ültessen bele, én jó szívvel ajánlom a legújabb kedvencemet a Macedon varfűt (Knautia Macedonica). Ez egy robusztus életrevaló növény. Azt írják róla, hogy 80 cm magas lesz, de nálam már most 120 cm magasra nyújtózkodott. Ősszel egy kis növényt ültettem, ami mostanra tőből jó sok irányba hozott ágakat, jelenleg 1 méter széles növénnyé fejlődött. A szárak minden elágazásánál, minden levél hónaljból két irányba bimbók jelentek meg. Ha minden igaz, mostantól egészen nyár végéig fog virágozni én és a beporzók nagy örömére. Tűző napon tartom, hervadást sosem láttam rajta, így azt mondom, tökéletes egy préri kertbe.

 

 

Mostanra már minden növényt kipakoltam a  teleltetőből és a lakásból, remélem nem bánom meg és már nem lesz nagy hideg. Próbálom a Hosta gyűjteményemet valahogy megmenteni idén a csigáktól, meguntam hogy minden nyár elején csutkára van rágva az összes cserepes hostám levele. A kisebbeket felpakolásztam az ablakba sorba és megpróbáltam magasabb virágtartóra is rakni párat. A nagy levelűek amik nagy cserepekben vannak azokat kinn szoktam tartani a ház mellett, most még szépek, minden nap átnézem a cserepeik szélét, és még idáig nem találtam csigát. Hátha valami csoda folytán nem támadják le őket majd.

 

 

Továbbra sem múlt el a gólyaorrok iránti lelkesedésem, idén is ültettem Geraniumokból ritka , meg színes levelű változatokat. Hihetetlen, hogy minden évben találok számomra teljesen ismeretlen, új növényeket, szeretem böngészni a külföldi magárusokat, az ebayről is lelkesen vásárolok, idén tél végén találtam egy német eladót, nagyon érdekes sosem látott növények magjait árulta, így persze hogy én is rendeltem tőle. Van egy amit pont a minap palántáztam szét, ami a fenti képen is látszik, majd a következő bejegyzésemben írok róla. Nagyon jópofa kis növény. Remélem sikerül meghonosítani a kertünkben.

 

Ha már a meghonosításról írtam, meg kell hogy mutassam, a tavunkban idén jelent meg először egy nagyon különleges vizipók. Elég nagy méretű,nagyon szép, Dolomedes fimbriatus a neve, magyarul Vidrapóknak nevezik. Ragadozó, megeszi a kishalakat is, remélem azért nem csappan meg a hal állományunk.

Amilyen dzsungeles lett a kertünk, nem is csodálkozom már hogy ilyen ritkább élőlények is megtalálnak minket.