Tillandsiáim

Tillandsiáim

A tillandsiákat nagyon sokan kedvelik, egyszerű tartásmódjuk miatt. Hiszen nem kell nekik virágföld, a levegó páratartalmából tartják fenn magukat.

Tovább
Hunyorjaim

Hunyorjaim

Az első Helleborust a börzsönyi telkünkről hoztam haza. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mennyi csodálatos variációja létezik.

Tovább
Hortenziaim

Hortenziaim

Gyerekkoromban mikor Édesanyámmal sétáltunk vidéken, mindig megcsodáltuk a kertekben a gyönyörű hatalmas hortenzia bokrokat.

Tovább
Homepage / Rólam

1994-ben született a kisebbik  lányunk, akkor költöztünk ebbe a régi építésű kertesházba Pest szélén, ami akkor nekem a kis kertjével ( kb 520 nm) is egy hatalmas birtoknak tűnt a panel lakásunk után. Sok évig inkább a család igényei voltak a fontosabbak, a gyerekeknek játszóhely, homokozó, füves rész, így kevesebbet kertészkedtem. Pár éve mikorra mindkét lányunk sajnos kirepült a családi fészekből, utána  vettük észre, hogy nicsak, a virágágyás egyre jobban terjeszkedni kezdett, egyre több lett a bokor is és a füves rész pedig egyre jobban szűkülni kezdett. Most pedig a Covid megjelenése óta sokat vagyok itthon és van igazán időm a kertre.

 

A kert imádatomat azt hiszem egy filmsorozat indította el, amit a Duna TV adott a 90 es években Vidéki kertek Angliában címmel, ami Rosemary Verey angol kerttervező kertlátogatásairól szólt. Mai napig emlékszem minden részletére, nagyon bevésődött az emlékezetembe.  Ebben a sorozatban láttam egy Aranyeső alagutat ami alatt csodaszép magas díszhagymák nyíltak. Emlékszem azt mondta Rosemary, hogy nagy feladat volt olyan díszhagymát találniuk, ami egy időben nyílik a Laburnummal. Olyan hatással volt rám ez az alagút, hogy azonnal kellett nekem is egy tövet vennem.  Sajnos az én aranyesőmet egy hatalmas vihar pár éve kidöntötte, de pótoltam és most is van a kertünkben csak más helyen. Az alagutat nálunk nem lehetett megvalósítani, de a kertbe belépő részre építettünk egy nagy falugast ahova 2 féle futóakácot ültettem, egy lila és egy hófehér virágút. Van még egy lilaakácom, egy különlegesebb fajta a kert végében is, az a Wisteria floribunda ’Macrobotrys’ változat. Különlegessége, hogy a virágfürtjei 120 cm hosszúra is meg tudnak nőni, de nálam sajnos még nem virágzott.  Szintén Rosemary Verey egyik filmjében láttam egy kastélykert egyik szegletében kialakított hófehér kertet, ahol csak fehér virágok nyíltak. Unalmasnak tűnhet, de lehengerlő volt a látvány. Talán egyszer egy  nagyobb kertben lesz rá lehetőségem és mindenképpen megvalósítom majd!  Azt gondolnánk, hogy egy kis kertben mint a miénk, véges mennyiségű növényt lehet ültetni, de én ezt másképp látom.

 

Szeretem a változásokat és így a kertet is változtatni időnként. A kertünket először egy fenyőfa sövény keretezte, de idővel felkopaszodott az alja és akkor “csodasövényt” telepítettem a helyére. Ez a növény valóban rászolgált a nevére, mert nagyon gyorsan nő, elég sokat kell nyírni. Mostanra belefáradtam a sok nyírásba és újabb sövénycserét tervezgetek, ami talán jövőre meg is fog valósulni. Most szeretném különböző cserjékből összeállítani amiknek évközben is érdekes a levélszínűk, köztük oszlopos örökzöldekkel is. Szeretem a télen nyíló cserjéket, minden évben próbálok egy újabbat beszerezni, így nálunk nagyon rövid a téli szezon, januártól mindig van virágzó bokor a kertben, hogy az ébredező rovarokat el tudjuk látni élelemmel a hideg napokon is. Az Illatos tündérfa (Chimonanthus Praecox) indítja a szezont, amit követnek februárban a Varázsmogyorók  (Hamamelis), a  Téli jázmin (Jasminum nudiflorum), és a  Loncok: Elisa-csengettyű lonc ( Lonicera Elisae) és Illatos lonc ( Lonicera Fragrantissima) majd márciusban követi a Koreai hóvessző (Abeliophyllum distichum). Nem hagyhatom ki februártól a Hunyorokat sem, mert nagy kedvenceim. Az elsőket Szakszon Lászlótól vettem, Ő kezdte hazánkban elsőként termeszteni és forgalmazni a különlegesebb hunyorokat sok évvel ezelőtt és azóta külföldről is vásároltam, valamint magam is ültettem elég sokat magról. A magról nevelt hunyorokhoz sok türelem kell, mert az első virágzás csak 2-3 éves korában jön el. Sokféle színben léteznek és igazi kincsek a kora tavaszi kertben. Szimpla , dupla és anemone virágzatú fajták léteznek. Az anemone azt jelenti, hogy szimpla virágú, de a közepén korona alakú sziromréteg fodrozódik. Nagyon szép változatok, szeretem őket. Léteznek márványos levelű fajták is, nekem is van egy a Helleborus Penny’s Pink. Ez egy steril fajta, nem szaporítható magról.  A hunyorok mivel télen nyílnak a hidegben, a virágaik igen hosszú életűek. Sok törődést nem igényelnek, nálunk csak komposztot kapnak minden évben és decemberben le szoktam vágni az előző évi leveleiket, hogy ne terjedjenek betegségek , egyébként is a friss virágok sokkal szebben mutatnak önállóan mint a nagy levéltömeg között. Tavaszig pótolja a levágott leveket újabbakkal, így újra szép bokros lesz. Március végétől pedig nyílni kezd a barka, a kínai júdásfa ( Cercis chinensis Avondale), a téli bangita ( Viburnum x bodnantense ‘Dawn’) és aztán már folyamatosan életre kezd kelni a kert, a krókuszok, tulipánok, egyéb tavaszi hagymások is színpadra lépnek.

 

Szeretem az évelő növényeket, szeretek magokat ültetni, a teleim azzal telnek, hogy külföldi magárusoknál nézelődöm, valamint az Instagramon inspirálódom. Nagyon tetszenek a dán, norvég, svéd kertek, sok növénybe beleszeretek az ő képeik alapján és általában ha találok olyan magot valahol a világban, megpróbálkozom a vetésükkel. Így találtam  pl. törpe rézvirágot, óriás dáliát is és így van már szép gólyaorr és harangláb gyűjteményem, idén nyíltak magvetésemből csodás digitalisok, díszfüvek, Salviák. A Salviák csodálatos növények, napos helyen nagyon ki lehet velük tolni az őszi virágzást, csak az a baj, hogy nagyon hideg teleken nálunk kifagyhatnak. A mi kertünkben ki van ültetve Salvia Jezebel , Greggi Emperor és Lemon  Light már 3 éve és idáig megmaradtak, de minden évben szedek róluk hajtást és azokat átteleltetem, hogyha bármi gond adódna, meglegyen az utánpótlás. A Salvia Phyllis fancy hatalmasra nő és ősszel kezd virágozni, egészen a fagyokig. Egyik őszi kedvencem. Szintén a skandináv kertekben tetszett meg nagyon hogy előszeretettel ültetnek színesedő lombú növényeket. Tavasszal 2 fánktól is meg kellett válnunk sajnos,  így a helyükre ilyeneket választottam. A kertünk közepén most egy Perzsa Varázsfa (Parrotia persica Oktober) áll és a van még egy másik színesedő levelű fánk is a Skarlátvörös őszi juhar (Acer Norvegian Sunset). Ezt a fát javaslom minden kisebb kertbe, mert nem igényes a talajra, nem fog nagyra nőni és ősszel csodálni fogja mindenki aki arra jár. Az első ültetett fáink között volt egy Szeldelt levelű ecetfa is (Rhus typhina Dissecta), aminek szép csipkézett levelei vannak és ősszel sárgától vörösig változik a lombszíne. Egyetlen hibája hogy intenzíven tarackol, ha 1 évig nem csinálnék semmit a kertben azt hiszem mindenhol nőne. Idén ültettem még egy nagy kedvencemet, a Taskenti trombitafát (Chitalpa tashkenntensis). Ez a fa nagyon gyorsan nő és nagyon hamar virágzik is. Ezt a fácskát, a szívlevelű szivarfa és a sivatagi fűz keresztezésével hoztak létre Üzbegisztánban. Virágai nagyon szépek, hasonlítanak a szivarfa virágaira. Úgy ültettem, hogy szépen a kis tavunk felé magasodjon és árnyékon adjon neki.

 

Sok éven keresztül dédelgetett álmom volt egy kis tó, de nem mertem belefogni , aztán 3 évvel ezelőtt egy hirtelen gondolattól vezérelve egy részen kiástam minden növényt és elpostáztam az ott lévő sok sásliliomot Franciaországba egy ismerősnek. A Kertész kertjében látott módszerrel, “szakszerűen” slaggal körbekerítettem a tó helyét, majd nekiestünk kiásni és hamarosan el is készült a kis tavunk, amit azóta is imádunk. 3 méter átmérőjű kör, a szélénél kb 60 cm mély és a felétől picivel több mint 1 méter. Azért kellett egy részen mélyíteni, mert a tavirózsákat nem akartam ősszel kiszedni teleltetni, így teljes biztonsággal áttelelnek a tóban. Valamint a halaknak is kell ez a mélység, hogy ők is le tudjanak húzódni télen. Hogy a kihajló tavi fólia ne látszódjon a széleken, hasított lapos, sötétbarna andezit kövekkel fedtük több rétegben. Szűrő nincs benne, egy vízforgatót vettünk bele, ami nekünk úgy tűnik elég. Szépen beállt az egyensúly, így egész nyáron nyílnak a tavirózsák, petéznek és kelnek a szitakötők, fürdenek a madarak és lelkesen szaporodnak az aranyhalak is.  Most már azt mondom, miért is voltam ilyen bátortalan, sokkal előbb meg kellett volna már építenünk a tavat. A tó mellett helyet kaptak díszfüvek, egy nagy télálló banán, a tó szélén levő kövek között kövirózsák és pozsgások. A kövirózsák most egy új hóbort nálam, mióta a nagy fáink nincsenek és sokkal naposabb lett a kert. Ültetgettem cserepekbe is meg Édesanyám mentett a szomszédjától egy régi talpas sütőt, azt is beültettem.  A tó mellett terpeszkedik egy télálló citromfa és egy Ürömcserje (Artemisia abrotanum), aminek a levelei ha megborzoljuk, kellemes kóla illatot árasztanak. A hortenziák (Hydrangea) is megdobogtatják a szívemet, sok éve gyűjtöm őket. Sajnos a kerti földünk nem megfelelő ezeknek a savanyú földet igénylő növényeknek, egyedül a tölgy levelűeket tudom kiültetni, azok elviselik az átlagos kerti talajt. Viszont az, hogy savanyú talajt igényelnek, nem tántorít el a tartásuktól, cserepekben is szépen fejlődnek. Minden évben átültetem őket nagyobb cserepekbe, ezenkívül mást nem csinálok velük és gyönyörűek, egész nyáron át nyílnak. Ősszel is mutatósak, a különböző fajtáknak a leveleit, mind más árnyalatúra festi az ősz. Attól mert kicsi a kertünk, bátran lehet gyümölcsfákat is ültetni. Én az oszlopos fák mellett tettem le  a voksomat és nem bántam meg. Van alma, körte, cseresznye és meggyfánk is. Rengeteg termést hoznak így is, hogy nincs hatalmas lombkoronájuk. Amivel nem vagyok elégedett, hogy kevés az örökzöld növény nálunk, így télen sokkal üresebbnek tűnik a kert hogy minden növény kopasz vagy visszahúzódott. Mikor Olaszországban jártam, ott tetszettek meg a gyönyörű karcsú égig érő olasz ciprusok. Azokból már van 2 nekünk is. de szeretnék még beszerezni pár törzsre oltott örökzöldet is a jövőben. Mindig van újabb tervem és valahogy még mindig minden elfér. Igaz igyekszem sok mindenből törpe vagy oszlopos fajtát vásárolni, mert nem szeretném, hogy 1 növény uralja az egész kertet. Sok munka van egy ilyen kis kerttel is, de minden percét élvezem. Annyi örömöt ad mikor egy magból felnevelt növény kivirágzik, vagy megkóstoljuk a saját gyümölcsfánkról a friss körtét, hogy semmihez sem fogható. Igazolja, hogy megéri minden perc amit a kertünk gondozásával töltünk.

 

Ahogy Moldoványi Ákos írta egyik könyve címében: KERTÉSZ LEGYEN KI BOLDOGSÁGRA VÁGYIK!

2021. 12.

 

Comments are closed.